Mocsok, amiben élünk, kérdezik néha, miért nem politizálgatok már, hát mert mocsokban élünk, Nyájas Olvasó.

A Hír TV abból akar hasznot húzni, hogy a Honvédség nem tett ki életveszélynek néhány ezer embert, gyomorforgató mocsok ez, kérem, azt is Gyurcsányra kenni, hogy mégsem veszélyes bomba volt Ferencvárosban.

Mocsok az is, hogy vagy Veres államtitkára akart drogot csempészni két Hír TV-s, a nyomorult Kisberk Szabolcs meg egy másik autójába, hogy aztán sittre vágassák őket, vagy a Hír TV kreálta ezt a történetet, hogy Vereséket vágják sittre. Akármelyik verzió is igaz, valaki nagyon mocskos. Ettől a fertőtől el, csak minél távolabb tőle.

– Milyen szép, nyugodt város ez a Paks – mondta a férfi, majd összenézett a két fejével a féltonnás eper hűsítő árnyékában, és hátraszólt a feleségének – Vigyázz a szakálladra, Ilona, nehogy beakadjon a bozótba.

Rájöttem én, mi a baj ezzel a nyomorult hungarival: hogy a fizetésem átutalása egy igazi európai országban micropaymentnek számít...

Bassza meg, Spedifent jutányos áron bármilyen mennyiségben veszek, csak valaki akarjon már eladni belőle. Ki****tt egy hónapja nem lehet kapni.

Zseniális!

Ha valaki sejti, melyik évből származik, megoszthatná.

Az index egyik fórumában a Microsoftot fikázza minden különösebb értelem* nélkül ez a szerencsés ember, aki szerint nyilván csak a Linux lehet jó. Olyannyira jó szakember, hogy főként linuxtémájú honlapján a jóisten nem teremt ékezetes karaktereket. No matter, milyen kódolást választasz a böngésző menüjében, a laptörzsben meg intelligens módon letiltotta a helyi menüt (nyilván úgy érezte, ekkor tényleg nem tud senki másolni tőle szöveget). Hát gratulálok.

* Ma éppen azért szar a Microsoft, mert neki is van képformátuma. Mindenkinek lehet, lehet ezerfajta képformátum, de ha a Microsoft is csinál egyet, akkor szemét geci. Na ja. Még jó, hogy vannak ilyen kiváló szakemberek.

Manapság sok kiváló tudós és más érdemes ember foglalkozik a civilizációk eredetével, sokszor teljesen más pályáról nyergelve át az űrkutatás-magyarságkutatás-régészet-írástörténet kvadránsára. Ideje, legfőbb ideje bizony, hogy a Kolhoz is felvegye a fonalat, a kesztyűt, a bézbólütőt, és egy újabb nívós tanulmánnyal segítsen felfedni az Örök Igazságot.

„Hun vala liánon
Kinek nagy kegyet oszta
Szent vájlingbúl merve vérit
Tizenkét majomnak
Miközben böfög a fényes Kappúrra
Konrád fejedelmi nagyúr
Takony lóga pofáján
Az Aszteriszkről jött küldöncnek
Vállára szíriuszi
Bélyegzőtt nyomott Manchika
Tekenőben basztak meg
Kilenc szüzet a dzsungel mélyén
Ebből lészen majd
Kurtizánok országja”

(Magoriánok 24:9)

A fenti ősi magyar írásos emlék 1824-ben került elő egy Jóllátótól, akik ma a Csalóközben élnek, ám eredetüket grafikonok vezetik vissza a sumér területekre, Szolga városába, ahol Trehány nemezesvitéz parasztjai voltak. Az első sor első szava cáfolhatatlan bizonyíték a hunok mezopotámiai jelenlétére, valamint arra az egyébként is ismert tényre, hogy kiváló hajósok voltak. Más versekből kiderül, hogy őseink már időszámításunk előtt 3000-ben jártak krumplit lopni a mai Kuba területére. Ezt csak hajóval tehették meg, hiszen azokban az időkben a teljes ómagyar repülőflotta szíriuszi generáljavításon esett át. Nyelvünk nem véletlen őrzi a mai napig is a vájling kifejezést, annak ellenére is, hogy a kormányok és a keresztény egyház jelenleg is évtizedek óta próbálja a tál szó használata felé terelni a magyarokat. Amikor pedig több prófécia említi, hogy a modern beszélt nyelvek feltalálását a magyar gyökerekkel rendelkező angol nyelv esetén is a Why ling[uistics]? probléma vetette fel. És ha ez nincs, még ma is visszafelé írnánk! Az, hogy írásirányunk megváltozott, s a Lófasziákusz Negyedik Holdjának forgástengelyével azonos irányba halad, a laikusok számára is alátámasztja a NASA által titokban egyébként már 1967-ben kísérletekkel igazolt elméletet, miszerint Adolf Hitler nem köcsög volt, hanem egy elidegenített vájling. Elidegenítése miatt elfelejtette az á betűt, így lehet, hogy a Világot Urálni isteni üzenetet Világot Uralni üzenetként értette. Mivel a Magma Lajos galaxisban lévő bolygók többségének síkpályája a víz molekuláris szerkezetével azonos szöget zár be, a Konrád vezérhez érkezett küldöncnek lóg a taknya. Ezt pecsételi le Manchika Szíriuszi Gondviselő Nemezes Szittya Szentanya, amikor a küldöncöt a Földre küldi Konrádhoz, hogy üzenje meg neki: „Mit mondasz, Jóska?” Az igazi sumérországban, azaz belső Zimbabwében, és nem ott, ahová az amerikai titkosszolgálat a térképre helyeztette, Iránba, hogy ezzel is ellenszenvet váltson ki az egyetlen ősi civilizációval szemben, a dzsungelben Faragó Rambó obsitos parancsára kilenc szüzet ajánlottak fel Lőcs 13. szintű sámánnak, csak hogy megóvja a Földet a Tsauva 4 üstökös becsapódásától, még annak árán is, hogy 5000 év múlva az utódok a világ pornófővárosának országát uralják. Ez, és nem más az oka a kurva szó oly gyakori használatának, valamint ez a kitérő jelenik meg fogalomként az angol nyelvben, ahol a kitérőt, a kanyart curve-nak mondják. E rövid értekezésben kívántam rámutatni, hogy minden kétséget kizáróan hamis állítást terjesztenek a kormányok arról, hogy a fénysebesség nem hajlik.

– Bíró úr, kérem, az úgy volt, hogy én a lehető legjobb szándékkal mentem be dolgozni. Nem, kérem, nem terveltem ki semmit. A pálinkát sem én vittem. Mégsem utasíthattam vissza a felettesemet, hiszen voltam csapatépítő tréningen, ahol tanultam, hogy a munkahelyi szocializálódás nagyon fontos, és egyébként is speciális stílusomért és közösségteremtő izémért tüntettek ki, és ebben a felelősségteljes pozícióban nem tehettem meg, hogy kimaradjak a sorból. Nem, egyikből sem. Bíró úr kérem, baleset volt, akkor történt az ivás, amikor váratlanul elindult a busz, és mint Mortimer kardja Józsikába, belémdőlt az üveg. Torkom elzárásával tiltakoztam a folyadék szervezetbe jutása ellen, de beláttam, hogy minden ellenállás hiábavaló, itt csak én veszíthetek. Nem, kérem, a tanú nem mond igazat, nem volt tele a kóláspohár. Az más volt, szentül meg voltam róla győződve, hogy a laposüvegben desztilláltvíz van. Mégsem köphettem rá az asztalra. Enyhítő körülményként szeretném megemlíteni, hukk, hogy nem mentem be a vezérigazgató szobájába „Na mi van, faszikám? Dolgozgatunk, dolgozgatunk?” kurjantással, továbbá nem molesztáltam munkatársaimat, én, kérem, csak csendben vigyorogtam. Semmiképpen nem érhette el a hangom a hatvan decibelt. Kérem, az kizárt dolog, mert nem tudom. Védekezésre képtelen állapotba kerülve emberileg indokolható sokkot kaptam, de ennek ellenére Nyitrai elvtárs ütött vissza először, nem én. Igen, bíró úr, megbántam, hogy téeszelnöknek képzeltem magam. Tisztelt bíróság, az enyhítő körülmények fenntartása mellett elismerem bűnösségemet. Nem tudom, bíró úr, akasszanak fő vagy óccsanak é. Igenis, bíró úr! Önnek is.

Segíts krAnk pajtáson, aki nem egy cizellált lélek. Vajon bunkóság ilyet csinálni, vagy akkor most ez miez?

A jó öreg Vébermester úgy rápörgött erre a vogon témára, hogy előhalásztam már egy tavaly írt vogon verset, mellyel többek között tőle is búcsúztam, mint egykori kollegától:

Zsírlasztó pá
(Liszt Ferenc verse, írta Petőfi József)

Kotyvadás prüszkölődik tarhonyámon,
Mely mint a viharvert szöttyöny, levemben ázik,
S csak arra gondol veleje az agyban,
Foszlányokban, kicsiben s nagyban,
Hogy taknya-nyála merre mászik