Brit kutató
A pillanat emlékműve
Permanentia
Rovatok
Gondolatok
Írásnapló
-
| H | K | Sze | Cs | P | Szo | V |
|---|
| 30 | 31 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | | 27 | 28 | 29 | 30 | 1 | 2 | 3 | | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
Blogról-blogra
Hatóságilag tilos
-
Drága ember! Ez egy blog, és mint ilyen, magánvéleményt fejez ki.
A hozzászólók által mondottakért a blog üzemeltetője természetesen nem felelhet, de
fenntartja magának a moderálás jogát.
A váróteremben megjelent művekre – ha ezzel ellentétes jelzést nem találsz – a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország licence vonatkozik.
Ez röviden annyit jelent, hogy ha idézel vagy feldolgozol valamit, ami innen származik, akkor méltóztatsz egy linket elhelyezni a váróteremre, illetve hogy pénzt csak akkor kereshetsz vele, ha nekem is átutalsz egy rúd parizert.
A weblap formai elemeire és a krank.hu weblapcsoport többi tagjára vonatkozó felhasználási feltételeket a krank.hu jognyilatkozata ismerteti. Érdemes elolvasni, mert vicces.
(P) krAnk.hu, 2001-2010
Plecsnik

|
( krank; 2010. március 12., 21:48)
Ismét a rock-and-roll-költészetre kacsintok, mert az agyam a minap ráfókuszált egy régi nagy kedvencére, az Ez csak egy éjjel-re, ami már ismeretségünk első estéjén belém fúrta magát egy VHS-kazettáról, és bár az Európa Kiadónak minden számát szeretem, ezt mégis kedvencemnek merem nevezni. Az okokat azon kívül, hogy nagyn jó képek vannak benne, nem tudom pontosan megnevezni, de valószínűleg benne van az is, hogy először úgy értettem a szöveget, hogy „az űr szétszakad”, ami egy elég komoly gondolat. :) Ami biztos, hogy amit Kiss Llászló énekel, azt mindig nagyon szeretem – talán csak azért, mert kevés dalt énekel, vagy fene tudja. Ez a dal sajnos mindössze egyetlen felvételen szerepel, az És mindig csak képeket albumon, és tudtommal sem a 2004-2005-ös, sem a 2008-as koncerteken nem játszották. Mindenesetre elhatároztam, hogy becsatlakoztatom ide hajnalilag a szöveget (ha már videó formájában nem lelhető fel a neten), de ehhez előbb a végére járok a pontos szövegnek, mivelhogy nem lehet tisztán érteni néhány ponton. Minekutána azt láttam, hogy a net két pártra szakad egyes szavakat illetően (és esetenként egyik oldallal sem értettem egyet), úgy döntöttem, hogy a legautentikusabb utat választom; így aztán örömmel jelenthetem, hogy az alábbi változat tartalmazza Kiss Llaci pontosításait, és az a rövid megjegyzés tartozik hozzá, hogy a műgennyből később időnként művér lett. A Katonában egyébként műgennyt énekel, igazi punkos. Ha a Nyájas Olvasó esetleg rendelkezik ennek a koncertnek a videóanyagával, akár VHS-verzióban, akár digitálisan, tisztelettel kérem, hogy jelezze, ugyanis mindketten keressük. (Európa Kiadó – Kiss Llászló: Ez csak egy éjjel) Kiss Llászló: Ez csak egy éjjel Öntudat és bűntudat, És műkönny és műgenny, de rengeteg! Oh, Istenem, nézd ahogy pénzt zabál A sok életre éhes kis szörnyeteg! A bölcs beindul, a szűz szétszakad, És egy őrjöngő viharra gondol – Így játszik a csenddel, Ami már szinte tombol. Amilyen bűnös, annyira ostoba, Visszataszító tiszta kosz. Amilyen szent, olyan sivár megint A morál, megint a halál. Ez csak egy este gyémántba metszve, És te csak nézed, hogy múlik el. Ez csak egy éjjel, és épp most törik Ezer darabra szét. És mint vak döglégy egy süket szobában, Zümmög halotti dalt az élet. És te megölnéd, de tudod jól, Hogy ez az egyetlen, ami ébren tart. És csak bámulod a távlatokat, Amit a sarokba szőttek a pókok, És álmodod még, de tudod előre, Hogy egyáltalán nem félsz majd, Ha az álomalagútban szembe jön, És belevilágít a szemedbe, A gázra és a fékre egyszerre lépsz, És azt suttogod, hogy miért ne? Ez csak egy este gyémántba metszve, És te csak nézed, hogy múlik el. Ez csak egy éjjel, és épp most törik Ezer darabra szét.
( krank; 2010. március 3., 00:06)
Valamilyen Gusztáv: A Nagy Illuzionistához választott magányod magadra hagy, na látod a mélyben élő halak sosem látják a Napot megrögzött illuzionista ne lepődj meg annyira ha magadat is, barátom egy illúzióban találod nálad mindig rohannak a fák és egyszer majd szédülten kérded mi ez? akkor azt mondják majd látod, nem láttad, ez volt az élet látod? nem látod. nem érted. pedig értelmetlen a magányod. (Budapest, 2010. március 3.)
( krank; 2010. február 26., 01:50)
Valamilyen Gusztáv: Sikertelen kitörési kísérlet törésvonalak szelnek át remegő kezek és görbe hát ekvidisztáns felosztású ciklusok: újra a fal, újra a kép, itt vagyok úgy látszik, hetvenhetedjére is lehet ismeretlenül szemlélni a helyzetet amiket törésvonalak szelnek át meg remegő kezek és egy görbe hát betörve, hogy mint annyiszor azelőtt elszenvedje a feszítő centripetális erőt (Budapest, 2010. február 26.)
( krank; 2010. február 25., 15:35)
Valamilyen Gusztáv: Szolgálati utasítás ülj fel az ágyon a könyv, amit olvastál, üres vagy soha nem is létezett hiába kutatni a polcokon és megnézni a takaró alatt fiú, csak a gondolat mérgezett csak az akarás lapozta és vetítette a képeket dőlj vissza az ágyra ejtsd magad mellé két kezed nagy levegő, nyugalom erőt kell gyűjtened mert most legyűröd magad a saját rekedt torkodon ne szólj, tudod, csak mint a halak csendben merengeni dolgokon hagyd már azt a könyvet a fenébe úgysem lennének benne szavak a felfoghatón túlra került minden és tetszik vagy sem, ez már így marad – indián (Budapest, 2010. február 25.)
( krank; 2010. február 23., 12:53)
Kedves kötelességemnek eleget téve, a Te intellego, Nero szerzőjeként, továbbra is maradván tisztelettel: 2010. február 20-án megjelent az Ígéretek sorozat 2. kötete a Garbo Kiadó gondozásában. A kötet előszava Az Ígéretek második csokrát tartja kezében az olvasó. Olyan emberek gondolatait, akik megtanultak, ellestek, kitaláltak valamit, aminek a segítségével – legalábbis szavaik útján – többet tudnak adni, megmutatni magukból, mint a többiek. S ha nem is többet, jobbat. Néhányan közülük már az első Ígéretekben is megjelentek. Itt a két nagy öregünk, Csomós és Kisslaki, mellettük az ifjú titán Ordassy s a jólelkű bölcs Szilágyi P. Katalin, a végletes érzéseket kutató Hummer Zita s a lélek minden hajlatát ismerő Kormos Anett. No meg Patrícia, Zsanett, Mariann és Tímea. A költők. Akik megmutatnak valamit abból a világból, amit mindnyájan zavarosan látunk. Akik olyanoknak látszanak, amilyenek szeretnénk lenni. Olyanoknak, akik az élet minden szörnyűségét derűvel tudják fogadni. És az újak mind méltóak hozzájuk. Igazán csavaros történetek, lélekmélyi andalgások, szívet szakasztó mondatok, az értelmes alkotás gyönyörű példányai. Azt szokták mondani: ha egy könyvben egyetlen igazán jó gondolat van, azt el kell olvasni. Nos, ebben nem egy van, de nem is tíz…
( krank; 2010. február 21., 17:25)
Valamilyen Gusztáv: Én meg a szívedig néztem az esőt, ahogy az ereszen nem jut át, ahogy a csepp útja megtörik és identitását veszítve névtelen tócsákba vegyül, aztán cseppvoltára senki nem emlékezik és vártam, hogy elaludj, és utána bezárjam az ablakot, mert azt mondtad, nincsen más olyan jó, mint az eső hangjára elaludni, és reggel is néztem, ahogy könnyezik az Isten a kettő között pedig a sötétben néztem az arcodból nekem adatott a párnák közül kikandikáló kincset a negyedarcnyi éjbe burkolt rajzolatot és néztem, ahogy fénybe festi a reggel elképzeltem, hogy bevonja íveid aztán jött megint az eső és az ablak te a nyakadig takaróztál, én meg a szívedig azt játszottam, hogy bár egy araszra vagy és én nyújtózom, mégsem érlek el akárhogy feszülök, nem is játék ez ez a valóság, amitől félni kell mert őrület, hogy a végtelen belesűrűsödik húsz átkozott centibe, ami át nem fogható pedig szinte a nyakamban lélegzel, fáradt vagyok ég a szemem, és már az eső sem hallható a nehéz alvás előtt még arra gondolok hogy amikor mesét mondtam neked már biztos aludhattál magadba zárva mert nem érted a lényeget (Budapest, 2010. február 21.)
Gondolatok: eső, kopogás, ív, fény, alvás, ébrenlét, éjjel, reggel, végtelen, mese, lélegzés
Rovatok: Tollamnak hegyéből | Vers
Mitcsinálás:
Email |
Bejegyzés webcíme |
Hozzászólások (0)
( krank; 2010. február 21., 00:23)
Valamilyen Gusztáv: Trapéz (Pierrot a mézesmadzagon) „Mi lesz velem, s mi lesz veled? Vigasztalan szeretlek! Ülünk az ég korlátain, mint elitélt fegyencek.” (Pilinszky János: Trapéz és korlát) mikor a szomjúság a szájat cserepesre szárítja egész a sarkokig mikor a test nem tűri az ágyat mert a bohóc trapézról álmodik matatás hallik és füst kereng az éjszaka hajnallá változik az ablak előtt görnyedt sziluett csak a bohóc az, trapézról álmodik a jel az éjjel felismertetett pierrot a mézesmadgazon üresen zárom melletted kezemet a bohóc vagyok, trapézról álmodok (Budapest, 2010. február 19–21.)
( krank; 2010. február 17., 02:37)
Valamilyen Gusztáv: Metamorfózis kötelet dobnak a madarak. kötelet dobnak és suhognak szárnyaik, repülnek az égre fel az ólomnehéz vágyaink. kelletlen lettem, elkedvetlenedtem. kellemetlen jelek: a kerek nem kerek, kelléknek sem kellettem. keresetlen lettem. kötelet dobnak a madarak. hurkokat kötnek a csőrükkel. szárnyaik csapkodják a vizeket, hogy megfojtsanak vágyaik. kelletlen lettem, elkedvetlenedtem. jönnek a lovasok. jöjjenek. vigyék el az álmaim. (Budapest, 2010. február 17.)
( krank; 2010. február 15., 00:04)
| Nick Cave: The Weeping Song Go son, go down to the water And see the women weeping there Then go up into the mountains The men, they are weeping too Father, why are all the women weeping? They are weeping for their men Then why are all the men there weeping? They are weeping back at them This is a weeping song A song in which to weep While all the men and women sleep This is a weeping song But I won't be weeping long Father, why are all the children weeping? They are merely crying son O, are they merely crying, father? Yes, true weeping is yet to come This is a weeping song A song in which to weep While all the men and women sleep This is a weeping song But I won't be weeping long O father tell me, are you weeping? Your face seems wet to touch O then I'm so sorry, father I never thought I hurt you so much This is a weeping song A song in which to weep While we rock ourselves to sleep This is a weeping song But I won't be weeping long But I won't be weeping long But I won't be weeping long But I won't be weeping long | Könnyező dal Eredj, fiam, menj le a folyóhoz! Nézd, könnyeznek ott az asszonyok. És menj fel a hegyekbe, fiam! Nézd, könnyeznek ott a férfiak. Apám, miért könnyes minden asszony? A férjeikért könnyeznek, bizony. És miért könnyes ott fenn minden férfi? Asszonyaikért csorog rajtuk végig. Ez egy könnyező dal. Egy dal, amiben könnyezünk, Amíg mindenki alszik csendben. Ez egy könnyező dal, De már nem sokáig könnyezek. Apám, miért könnyezik minden gyermek? Egyszerűen csak bőgnek, fiam. Ó, azt mondod, csak úgy bőgnek, apám? Igen, az igaz könny később fakad. Ez egy könnyező dal, Egy dal, amiben könnyezünk, Amíg mindenki alszik csendben. Ez egy könnyező dal, De már nem sokáig könnyezek. Apám, ó, mondd, te is könnyezel itt? Az arcod érintése nedves. Ó, úgy sajnálom a könnyeid, apám, Nem gondoltam, hogy ennyire fáj. Ez egy könnyező dal, Egy dal, amiben könnyezünk, Amíg mindenki alszik csendben. Ez egy könnyező dal, De már nem sokáig könnyezek. De már nem sokáig könnyezek. De már nem sokáig könnyezek. De már nem sokáig könnyezek. (Valamilyen Gusztáv fordítása) | Nick Cave and The Bad Seeds: The Weeping Song
( krank; 2010. február 5., 04:11)
Valamilyen Gusztáv: A tautológia leleplezése Már minden csak ismétlődés, újratálalt kérdések és szentenciák, csak az archetípusok átöltöztetése. És ismételnek ezek a sorok is, mi mást tehetnének, ha egyszer minden létezik, amióta világ a világ? Mióta tágul, csak messzebb kerültek, csak fellazultak az ősi relációk. Mert ahogy ráhull a világra az idő, összekuszálja a lényeget nyughatatlan szívünk, pedig alea iacta est: feleslegesen spekuláltunk mindig is – félreértettük a földöntúli neszt. Ideje hát azonosítani a lényeggel ezt a lágy mollban duruzsoló zenét, mert az egyetlen szükséges rekogníció, hogy halhatatlanul bennünk feszül a lét.
(Budapest, 2010. február 5.)
Gondolatok: tautológia, leleplezés, őstudás, archetípus, zene, rezgés, moll, idő, feszülés, felismerés, nyughatatlanság, ismétlés, esszencia, univerzum
Rovatok: Tollamnak hegyéből | Vers
Mitcsinálás:
Email |
Bejegyzés webcíme |
Hozzászólások (0)
|