Valamilyen Gusztáv:
Trapéz
(Pierrot a mézesmadzagon)
„Mi lesz velem, s mi lesz veled?
Vigasztalan szeretlek!
Ülünk az ég korlátain,
mint elitélt fegyencek.”
(Pilinszky János: Trapéz és korlát)
mikor a szomjúság a szájat
cserepesre szárítja egész a sarkokig
mikor a test nem tűri az ágyat
mert a bohóc trapézról álmodik
matatás hallik és füst kereng
az éjszaka hajnallá változik
az ablak előtt görnyedt sziluett
csak a bohóc az, trapézról álmodik
a jel az éjjel felismertetett
pierrot a mézesmadgazon
üresen zárom melletted kezemet
a bohóc vagyok, trapézról álmodok
(Budapest, 2010. február 19–21.)